Csirip jelenti

Pirulós bejegyzés

2010-06-04T19:56:00.002+01:00

Szóval az úgy volt...
Speciális torna + lánybúcsú meghozta a jókedvem.
És aztán lakótárs-barátném bátorságot önté, hogy nem-e látogatnánk-e be az udvarba tulajdonképpen.
És lőn.
És körülnéze és vigyorogna, de nem teszi.
Inkább látszik lazának és az előre elgondoltat megveszi, és szemmel fényképez - hogy mik vannak...
És hálás és somolyog, hogy egyszer majd társasjátékot vesz???
És bizonyságot nyer, hogy más ügyében bármikor eljár, de sajátban szégyenlős...

Lobban

2010-05-30T13:11:00.003+01:00

Hiába, no, kell dobni a tűzre.
Kicsi cél az életben és egy-két hétig még húzza az ember, és jókedvében még vesz 6-8 felsőt is szigorúan occsón. Meg angol nyelvű regényt kilóra.
Aztán szoknyafelvétel, hazamenés, és anyukám kommentje: napoztathatnád a lábad, túl fehér.
Lehetőleg viharban...
Bár a villám is tud tüzet okozni, de nem így szeretném leégetni a lábam.
Meg ilyenek.

Kiszáll az élet

2010-05-22T17:49:00.002+01:00

Szóval tudom, hogy nem túl egészséges az életmódom, de már kezdem unni, hogy a sok immunerősítő meg C-vitamin, meg otthon pihenés ellenére mindig valami bedugul, fáj, görcsöl vagy energiátlan meg belilul, de lehet, hogy nálam ez tényleg ilyen hamu dolog, hogy össze kell törnöm akkor is, ha éppen tennék ellene és inkább lobognék.
Az öcsém is mondjuk betegen jött haza a kirándulásról (előtte már elkapta az aktuális vírusom), majd közölte, hogy egyébként egy oroszlán is megharapta. Kicsi volt és kabáton keresztül, de az állkapocs szorításánál zöld a karja, muszáj volt röhögni. Igaz mostanában a mást érő sokkon röhögök, a saját feszültségemnél meg rögtön bőgök.
Érzelmi instabilitás.

Mert az élet mindig változik...

2010-03-20T17:22:00.002+01:00

idézet a How I met your mother-ből
úgy érzem kb. 20évesnek születtem és úgy maradtam. (ez kb. 40 évesen már nagyon ciki lesz)
egyrészt rájöttem, hogy szélsőségességem a spontaneitás és a mindigmindentpontosankontrollalattakaroktartanimégamásokéletétis között ismét egy új nézőponthoz juttatott (á, a kontroll azért erősebb), másrészt szétnéztem saját és mások házatáján és törlöm a sablonjaimat a fenti kijelentés alapján, és ez szerintem jó.
Egyébként kell még tanulnom, és anyukám (aki más dzsekiben nem ismer meg messziről) egy új alternatívát mutatott a gyakorlati szemléletű (pl. főzés) idegenforgalom-oktatás személyében. Hm. humánerőforrás nincs a közelben.
És igen, tavasz van annak minden velejárójával (fogyókúra, stb.), ma még a sportolás is felmerült bennem, de ebben még erősödnöm kell.
kedvenc kispap tegeződve lett, és továbbra sem értem (a fogjuk meg azonnal, ahogy belép-en kívül), hogy miért vesznek fel 18 éveseket szemináriumba, legalább egy szakma elvégzését előírnám, persze leginkább egy év dolgozást is, csak rossz a munkaerőpiac, mindenesetre a felnőtt élet megtapasztalása fontos lenne, mielőtt a gimiből egy még zártabb közösségbe lépnek.
Az idősebb kispapokat sokkal inkább el tudom fogadni, mivel ők már döntöttek valamivel szemben. (Elismerem, hogy lehet valódi korai elhívás, de nem ilyen mértékben.)
Na mindegy, nem kéne folyton világmegváltáson gondolkoznom.
És kaptam mikroszálas takarítókendőt, amire titkon mindig vágytam, csak drága (hát ez is felnőttes).
A kereszttesómmal meg találkoztam a kelta imaesten, a szülinapján. Előtte a névnapján (egy hónapja) találkoztunk a buszon. Tavaly volt az esküvőjük. Több éve hív ki hozzájuk, elmaradásom van emberi kapcsolatokban...

Vidám képsor

2010-02-20T18:42:00.001+01:00

ok, vidám, morbid képregény nyuszi öngyilkosságokról

Valentin-nap

2010-02-14T18:41:00.003+01:00

Valentin áldozópap volt az ókori Rómában, a császár megtiltotta a házasodást, hogy a katonái ne akarjanak hazatérni a családhoz, hanem háborúzzanak. Valentin titokban mégis összeadta a hozzáforduló párokat. Szóval valójában katolikus ünnep, ennek megfelelően kispapokkal töltöttem. (ööö... ez a szociális kapcsolataim hiányosságait jelzi)
Mindenesetre az egyik megállapította, hogy ők csak a Szűzanyának vihetnek virágot ebből az alkalomból, és tulajdonképpen én is vihetnék Jézusnak, munkahelyből kifolyólag, bár hevesen tiltakoztam, hogy én azért a jövőben még másra is vágynék, de már rám is képzelték a fityulát, és hogy én majd szigorú nővérként hogy megfenyíteném őket. Végül a köszöntött-e már valaki ma Valentin-nap alkalmából kérdésre kapott lesújtó pillantás után felvetődött, hogy hozhatnának át nekem hatalmas fehér liliom csokrot (még nagyobb ööö), majd megkínáltak borral. Vidám így ebédelni, csak ismét Isten fekete humora: nézd milyen aranyosak, jópofák, és az enyémek. Vele nem versenyzek.
Aztán Petitől takarékos izzót kaptunk Valentin-napra, és ez is jó.

Endorfinhiány

2010-02-09T18:52:00.002+01:00

téli depresszió
születésnap és valentin-nap közti két hét
tavaly ilyen tájt vált világossá, hogy ott kell hagynom a munkám
csak a kispapok röhögtettek meg - sovány vigasz
chilli és csoki nem segített (a csokis csoki egy kicsit, csak kicsit)
nagy dózisra lenne szükségem, különben elpusztítom a világot, csak úgy

Kevés alvás után

2010-01-31T15:10:00.003+01:00

Hajnali háromig játszottam, 7-kor majd 9-kor ébredtem.
A kettő között álmodtam: halott voltam, vagyis szellem, mert itt éltem kb. normálisan, de valaki üldözött, meg látható is voltam és más élők és holtak is voltak mellettem. Aztán változott a kép, már Harkányban sétáltam nagy pocakkal, egy lakásba kellett volna érnem, de hamarabb megindult a szülés, a piacon jöttek világra, aztán betettük őket (asszem két fiú, egy lány) a hátizsákomba és mentem tovább, de nem emlékeztem a pontos címre. Nem akartam még hazatelefonálni, hogy elfelejtettem, meg akkor már szólni kellett volna, hogy a picik is megvannak, és még nem adtam nekik nevet, de gondoltam, ebbe az apjukat is be kell vonni (még ő sem tudta). Szóval kóvályogtam tovább hátamon a gyerekekkel mikor felébredtem.
A második-harmadik gyerek között volt valami szünet, meglepő is volt, meg arrébb kellett menni, vagy aki addig segített, már nem ért rá. De teljesen természetes volt az egész. Csak így elég meredek.

Ünnepi filozófia

2010-01-30T20:51:00.003+01:00

Mostanában közel s távol belebotlom az emberi kapcsolatok bonyolultságába, és mégis úgy érzem, ez így van rendjén.
Sokszor úgy érzem, már az első találkozáskor el tudom dönteni, hogy milyen viszonyban leszek egy emberrel, aztán felülről jön a cinikus röhögés, hogy ne gondoljak már ilyen hülyeségeket, ez nem így van kitalálva.
Az egyik legaktuálisabb a mennyasszonyi ruha-ügy. Bár az idő simította így, de furcsa belegondolni, hogy akit ma a kávézóban vigasztalok, azzal négy éve nem is köszöntünk egymásnak, mert a vőlegénye miatt vágódtam le a lelkesre, most meg lányosan beszélgetünk a lakodalomról, sminkről, frizuráról, és hogy velem is mi van. És közben az egész rendben van.
A felnőtt-létet abból érzem, hogy bár kerülnek és elmaradnak emberek, de lassan már stabilizálódnak is barátok, olyan nem iskolás módon. Meg hogy előkészítettem a húst a holnapi megsütésre és desszertet is csináltam. Egy éve még nehezen lett volna ilyen. Mondjuk egy éve még ilyenkor egy bálon táncoltam, ahol most a családom többi tagja...
Na, remélem majd csütörtökön egy kicsi nekem is jut.

Álmokról

2010-01-10T09:58:00.002+01:00

Amióta ezen az új helyen alszom (pozitív, hogy alszom), megint elkezdtem álmodni. Néhány részletet nem kell megmagyarázni, pl. ha találkozom valakivel, akinek el akarok mondani valamit, és ezt így megtehetem (aztán napok múlva már nem tudom, hogy tényleg elmondtam-e), meg az előzőleg foglaltoztató dolgok egyenes továbbálmodása.
Furcsa elemek: szakadékba zuhanó kislány, bár fennakadt, nem értük el az anyjával, leugrott, hogy hátha nem lesz baj, de szétcsattant a sziklákon. Mankáék külföldről ajándékokat hoztak, de el kellett rejteni, mert a beutazási papírok lejártak, így a vámhatóság kereste őket.
Persze a kedvencem még csak kétnapos: sms-t kapok a középiskolás osztályfőnökömtől, hogy holnapra kész kell lennie a Coca Colának készülő házi feladatoknak, amihez én kezdtem, arra már nem emlékszem, de nem is sikerült befejeznem akadályoztatás miatt, egy általános iskolás osztálytársam gnóm formában megjelent és megzavart, a másik feladat pedig a naprendszer modelljének elkészítése hurkapálcikák és szivacslabda nagyságú piskótagolyók segítségével. Az eredeti terv szerint kettévágtam volna, megkentem volna krémmel és kívülről is szép színesre, de erre már nem volt idő a másik feladat miatt, így ezt Ferkó csinálta meg, bár krémezés nélkül (bár ennek magyarázata a dec. 31-i varázslatos vonatelérésben rejlik).

Különös Szilveszter...

2010-01-03T13:15:00.002+01:00

...ami több napig tartott, már egész jól vagyok, bár azért ma délben még kellett a családdal is koccintani.
29-én költöztünk, 30-án bevásároltunk, ruhák, cuccok még részben bőröndben, holtfáradtan értem vissza a lakásba, ahol mentsük meg a többieket a sok pálinkátólt kezdtünk játszani sikerrel. Másnap sikeres összevakarás, vonatelérés, út, kajacsinálás, meghalás, emberek, újratölt, naptárégetés, esélykiegyenlítős set, pizsamábanlevés másfél napig, haza, újabb buszelérés, aztán üres... stb.
Várom az élet beindulását, a múlt évet pozitív egyenlegűre hoztam ki, ezt jó lenne idén is.

Beköltöztünk

2009-12-30T18:16:00.000+01:00

Majd gyertek csodálni...

Hó

2009-12-18T19:38:00.003+01:00

Nem tudom, miért van hatással rám ennyire az időjárás, de amióta leesett a hó, egyszerűen mindent elfelejtek, álmos vagyok, zizzent, stb.
Az elfelejtés már olyan mértékű, hogy teszek két lépést és már nem tudom, miért indultam.
Közben beteg, és mintha a boszorkányság lassan visszatérne: baljós előérzet meg gondolatolvasás, ilyesmi.
És már költöznék, de nagyon, csak ilyen nagyszabásúan még nem csináltam, és lassan rájövök, hogy csak kell dobozolnom, annyi cuccom van bent. Már van helyettem lakó is.
Meg a szilveszter kapcsán rájöttem, hogy bár berzenkedem minden szabálytól, mégis szeretném tudni, hogy mikor mit csinálunk, mit eszünk, iszunk, ki jön és mikor, és legszívesebben nekiállnék vásárolni, amit én gondolok, de ezt nem tehetem, hiszen nem nálunk lesz.
Meg igyekszem nem felvenni a családom "keress új kapcsolatot minél hamarabb" jelzéseit, miközben egy vígjáték-sorozatban látom az előzőt, és nem akarok visszabújni a régi páncélomba, és jólesik "fiús estét" csapni, mert Könyvbagolyra hivatkozva az én lelkem sem fiú sem lány, de már legalább lány is.
Az emberi kapcsolatok mégis bonyolultak és egyediek és ezt igazából nem is bánom.

Szent Imre Disco

2009-11-28T20:02:00.002+01:00

Ja, a báli ruha csak színjátéknak tűnt, és hajnali fél egy-egy körül Lucával ordítottuk, hogy "Napfény járja át a szívem újra" tisztára a felsőtagozatos iskolabuli hangulata volt, de addigra már elég morbidnak éreztem az estét még fájdalomcsillapító + borral együtt is (vagy éppen azért is).
Na meg hát...

Fújtató a parázsra

2009-11-20T19:32:00.004+01:00

Forgalmi: van (elsősegély még hiánycikk)
Új albérlet januártól: van (katolikus, lelkes, égküldötte, mint a forgalmit)
Költöztetési felajánlás: van (éljen Dani)
Piros kalap: van (önjutalmazás)
Az azért nem semmi, ha a tudtommal nem vallásos autóoktató azzal bocsát utamra, hogy ne veszítsem el a hitem, mert ott fenn nagyon velem vannak.
(Vele nem, mert a vizsgán eltörtem a slusszkulcsát, ami csak az abban lévő elektronikával együtt indítja az autót, nekem anélkül is, bár korábban az alvázát is amortizáltam, úgyhogy talán mégis. Szó szerint mély nyomot hagytam.)

Néhány további dolog: nincs (de eszembe jutott egy karácsonyi film, ahol a kislánynak háromból két kívánsága teljesült, és a végén azt mondta, hogy tudom, a harmadikra még várni kell, szóval valami ilyesmi).

Hamu

2009-11-06T20:51:00.001+01:00

...

Betegen itthon

2009-09-23T17:29:00.000+01:00

Graphoman oldalan talaltam

Take the Quiz here!

Az elso

2009-08-12T20:13:00.002+01:00

marmint idegenvezetesbol.
Imi szabadsagon, nekem meg beesik egy csoport, hogy valakinek kuldtek e-mailt, valaszoltak is, hogy rendben az ingyen idegenvezetes (a kerdesekbol kiderult, hogy a plebanianak irtak a puspokseg helyett), csak mi nem tudtunk rola.
De csak rovid legyen, mert testi es szellemi fogyatekosak joreszt, kiserokkel. Mindenesetre attol nem kellett tartanom, hogy megszolnak, de a betanulas alatt levo szoveget nem nyomhattam le, igy ugy ereztem, hogy idegen nyelven beszelek, annyira meg kellett valogatnom a szavaimat es a temakat, hogy valamit ok is ertsenek es a kiseroknek is jusson informacio, de ugy tunik sikerult, nagyon kedvesek voltak, meg kerdeztek is. Az egyik kiseronek mindig volt valami kerdese meg utana is, egy fiu vagy otszor elkoszont, egy masiknak nem teljesen temaba illo kerdesei voltak, de orult, hogy valaszoltam valamennyire, egy harmadik meg elmeselte, hogy mar volt itt es mennyire tetszik neki es a csaladja is katolikus hivo es szoktak templomba is menni, meg bemutatta a mennyasszonyat is, aki szinten serult volt, de latszott kozottuk a hatarozott kotelek.
Aztan ebed utan meg folrohantam egy felig nemet bandaval a toronyba, addig Szilvi vigyazott a templomra. A Fulest meg tul gyorsan fejtem, keresnem kell egy Logikahoz hasonlo rejtvenyujsagot.

A 99. bejegyzes

2009-08-10T20:06:00.004+01:00

Ja hat en nem a szazadikat unneplem.
Mindenesetre a szamon tegnap kijott, hogy szep az elet, talan masodszor 25 evem alatt (gondoltam tobbszor is, csak nem juttattam masok tudomasara). De tenyleg, nyugis munka, kedves munkatarsak, ehen nem halok, a kell egy szabadnapra ok a valasz (bar ket het mulva tulorazni kell az okumenikus tokes laszlos istentisztelet miatt, amire egyebkent is kivancsi voltam, bar aznapra kb. az 5. kvazi mise lesz a karolinas veni sancte miatt), az idegenvezetest megint megusztam, bar egyedul voltam ma es csak jotekonysagi lett volna a karitaszosoknak, de mar nem volt idejuk - csaladdal egyre tobbet beszelek amiota nem lakok otthon es ingyentelefon van, meg arra is van esely, hogy egyszer az eletben jogsim lesz, de azert jobb lenne a futesszezon elott, hogy ne otthonrol kelljen kajat kernem, aztan voltam Anna-furdoben is eletemben eloszor wellness cilibucsuztatni (ertsd: megjelentem Szegeden furdoruhaban nem tanora kereteben, aminel felszaporodott kiloim miatt mar a furdoruha merete is kerdeses volt - a boldogsagos elet hatulutoje), szoval jo idozites, hogy probalok unatkozni es szornyen egyedul erezni magam, erre a baratok nem hagynak. A heten meg tuszkent tartom fogva Ferko laptopjat, igy megint kihuzom valahogy, ha mar a csaladom szokas szerint nyaral.
Na igen, informatikusommal valo mindenfele elet is egyre kielegitobbnek bizonyul, ezuton is kifejezem halam, hogy tabort megszakitva kepes volt tobbszaz kilometert odavisszautazni a kereszttesom eskuvojere (enekeltem egyet rajta meglepinek), es velem is plusz idot tolteni, csodaljatok, a csaladom is azt teszi.
Szoval ket eskuvon tulvagyunk es a tendencia javulast mutat, amit remelhetoleg az egy honap mulva bekovetkezo is folytat, bar ott lanybucsu nem varhato (amit most hirtelen nem banok).
Es ez a kep kerult az udvozlokartyankra (edibedi hangulatban voltam):

Lánybúcsú 2

2009-08-03T07:12:00.002+01:00

Hát igen, ez egy kicsit más volt mint az előző csak játszunk, mászkálunk az utcán, az alkohol meg egy megvetendő dolog buli.
Megtanultam teleportálni, bár csak egy egészen rövid szakaszon (az utcánk felétől a szobámig), de nem vágyom újra, mert mint tudjuk az ilyen térugrások komoly hatással vannak az ember szervezetére, harmadnap éreztem magam másnaposan, másnap este már sikerült egy túró rudit meg egy kocka csokit megennem. A függőleges pedig egy utálatos testhelyzet volt, hiába örültem Ferkó telefonjának, ha csak remélni tudtam, hogy időben lerakom és elérek a WC-ig (sikerült).
Egyébként jó volt, csak házon belül égettük a menyasszonyt, kevés kérdés és feladat, ha jó, ajándék, ha rossz, ivás, ehhez a kilencvenes évek zenéje, amíg valaki hozzá nem nyúlt a géphez, és aztán már nem kommunikált velem, újraindítani meg nem volt kedvem meg agyam, így leléptem, hogy ne ott aludjak el.
Kb. 10 éve megfogadtuk a menyasszonnyal, hogy az esküvője előtt még barbizunk egyet, ennek emlékére vittem neki egy utánzatot, nagy sikerrel, mert neki is eszébe jutott, és majdnem le is hozta őket a padlásról.
És egy jó tanács:
Gyerekek, ne igyatok tequilát pezsgővel (meg előtte pálinkát)!
(Közben Pali munkatársunk felmondott, az utódlásáról a munkáltatói jogok gyakorlója Paffynál akart érdeklődni, úgyhogy valamit csak jól csináltunk.)

Ferkonak nem teccik...

2009-07-22T21:13:00.002+01:00

hogy jatszottam a blog szinevel. Igazabol nekem se.
Van, hogy majdnem minden jo. Az peldaul nem jo, hogy Imi megint derekba tort, igy a szalonnasutes csokkentett uzemmodban attevodott Andiekhoz, igy mentodott egy kicsit a nap, de most nagy ima Imiert, meg a dolgozasert.
Jo neha sodrodni, es elfogadni a tortenest. Igy sikerult peldaul egy nap lebuszozni a Szeged Baja Sukosd Baja Szeged tavot koszonhetoen a bloggertezsvereknek is.
Alberlet meg ugy tunik marad max. szobavaltassal, agyak vs. nagymatrac. Eskuvok orrbaszajba.

Billentzuyet

2009-06-18T08:12:00.002+01:00

Syoval ey tortenik, amikor hossyu ido utan ay ember gzorsan sokat akar ujra magzar billentzuyeten gepelni.

Aki nem tanul a hibáiból...

2009-05-19T16:00:00.002+01:00

vagyis én.
Ma óvodásvigyázós vadasparktúra után még elmentem egy órát vezetni. Szerencsére az oktatónak is vannak a pedálokból. És közben még egy PéterPál köröm is volt, és végig úgy éreztem, hogy a falnak beszélek és röhögnek magukban. És hazajőve is csak a munkahelyi naptárat vittem be a telefonomba. Pedig egészen máshol kellene lennem és mással kéne foglalkoznom, és még most is csak írok.
Hja, még az autóoktatóm is azt mondta, hogy "te egyszerűen olyan ember vagy, aki nem tud élni, ha nem szakítja ketté magát, az emberek meg nem figyelnek egymásra, hogy szóljanak, hogy nem kéne".
De a fentiekből is látszik, nekem mégis szólnak. Csak most fáradt vagyok és fáj mindenem.
És mégis jó...

Nyár van, nyár...

2009-05-11T10:29:00.002+01:00

...röpke lepke stb.
a nyári ruháim meg otthon, ezért úgy döntöttem, hogy itthon hálóingben flangálok. Közben kölcsönhatásba kerültem Manka rendrakásával, csak én még a papírdobozokat is nehezen dobom ki - ágyneműtartó. Matrac vissza a fiúkhoz, íróasztal és cipősszekrény a helyén, most hely van, a rend és a bútor még várat magára.
A Radnóti-est a végére sikeresen bedepressziósított, meg a sötét és hideg a Dómban és hogy némi kavar van még a fejemben hogy általában a hét melyik napján tartok a munka miatt. És ennyi. Kis rosszkedv, elmúlik.
Mert közben kiküldték a hivatalos orvosi jelentést, hogy szervileg semmi bajom, keressek fel pszichiátert (ahogy lassan három hónapja javasolta, csak most ugye nem mentem vissza személyesen, csak leadtam a friss leletet), én meg szemberöhögtem a papírt, bár akkor komolyan elgondolkodtam rajta.
"Tényleg jól vagyok, megemeltek az angyalok."

Új jelentés

2009-05-03T10:21:00.001+01:00

Rutinvizsga is van :-)

Helyzetjelentés

2009-04-17T12:11:00.001+01:00

Munka Dómban: van
Rutinvizsga: nincs

Cetli a Pilinszky-kötetben

2009-04-06T11:18:00.004+01:00

Szedjük össze?
Én fogom a lábát,
te hozod a kezét.
A többi ittmarad...

/Ferkó szájából, csütörtök éjszaka számolatlan tequila után hazaindulva/

Álmomban meghaltam...

2009-04-05T13:55:00.002+01:00

... és nem a meghaltam és felébredtem módon. Valójában ezzel kezdődött. Szellemként mászkáltam, majd rájöttem, hogy bár senki sem lát, a szüleim hallják, hogy mit mondok, és némelyik tárgyat is tudom mozgatni. Szóval kopogtató szellem lettem. Annyira nem voltak elkeseredve, normálisan beszélgettünk. Nem értettem, hogy miért nem megyek tovább, folyton érdeklődtem, hogy mondják meg, hogy haltam meg, de valamiért nem beszéltek róla. Következő héten még szüli-, névnapi ünnepségre voltam hivatalos, így az érintettek ajándékát igyekeztem összekészíteni és összekészíttetni, mert hát mégis...
Jártam többfelé, például a temetésemen, illetve búcsúztatón, mert a testem nem volt ott, és az egész az utcánk és a Nagyiék utcájának metszéspontjában történt, néhányakat fel is ismertem (konkrétan Julira emlékszem), persze ők sem láttak.
Már kezdtem unni ezt az egészet, lassan nem tudtam tárgyakat mozgatni, kezdtem örülni, hogy akkor lassan eltűnök ebből a világból, bár sajnáltam, hogy végképp búcsúzok. Aztán valaki beszélt hozzám és rám nézett, de kiderült, hogy nem lát és nem hall, csak a szüleimtől hallotta, hogy ott vagyok, így rajtuk keresztül kommunikált velem.
Majd valami történt, és én megint éltem, volt testem, láttak, hallottak. Kezdtem visszaszerezni a cuccaimat és megkeresni az ismerősöket és valahogy megmagyarázni, hogy tényleg meghaltam pár napra, de most megint élek, és nem változott semmi, na ez nem ment könnyen, és erre ébredtem fel...
Valamint valóságosan másnapos Keresztút, ahol elértem a Feltámadásig és csak a lábam fájt és csak elfáradtam, és nem bolyongtam egyedül a tömegben... (többé nem iszom ennyi tequilát)

Requiem föntről

2009-03-29T10:19:00.003+01:00

Mostanában többet aggodalmaskodok, és ebben nyilván hárítás is van, hogy ne foglalkozzak a munkahely hiányával, és beleragadhassak abba az életbe, ahol most jól érzem magam.
A másik egy istenhiány érzés, hogy nehezen fordulok be vagy oda, de igazából ez is azzal kapcsolatos lehet, hogy szenvedve könnyebb imádkozni, és most kifelé élek.
Szóval Cili mondta, hogy mindig van kiért imádkozni, másnap a nevek szaporodni kezdtek a fejemben, ami majd szétrepedt attól, hogy még így sem megy az imádkozás.
Aztán simulni kezdtek a dolgok, mert a Requiem mégis lehet ima énekelve (azt mondták régen, hogy aki énekel, az kétszeresen imádkozva), és igyekeztem nem arra figyelni, hogy a körülöttem lévő "veterán" énekesek mit szólnak, ha elrontok egy hangot, vagy a megfázás miatt belerekedek, és így éneklés közben tettem oda az embereket egy-egy sorba vagy egész tételbe.
Aztán a szüleim kocsival el akartak vinni haza, albérletbe, kollégiumba, bárhova... én meg nagyon nem akartam, nem is tudom miért. Kocsibaszállás előtt jött a telefon, így én megkönnyebbülve maradtam, ők meg arcot vágtak, talán észre sem vették. Szokjuk a külön életet, egyre kevésbé érzem az itthont. Aztán mindig feljön a munka, aztán jön Nagyi és ő is a munkával, és mindenki segítő szándékkal (avagy hogy nem legyen szégyenkezés mások előtt), de mégis bántó lesz az egész a végére.
No, szombatig húzok vissza Szegedre, az imázás meg továbbra sem megy, még jó, hogy mindig valaki fejbe kólint, mielőtt teljesen ember leszek.

Kemény csípő

2009-03-17T15:55:00.002+01:00

Igen, a rettegésnek vége, kormány mögé ültem. Az első rutinórámon, miután megtekintettük a rutinpályát, valamint hogy hogyan megy előre és hátra az autó, meg hogy kanyarodni is tud és irányjelzője meg lámpái is vannak, bevettem az országutat túljutva Sándorfalván. Láttam táblákat, meg útbontást és vasúti átjárót (át kell néznem a kreszt), volt hogy sikerült egyedül váltani és reagálni az oktatóm irányítására és túllépni a sebességkorlátokat. A vezetés 90-nél kezdődik. Bár bénáztam, az oktatóm néha hangosabban szólt, amikor az útról kezdtem letérni, mert elkalandoztam (na ja, azért a 3 óra alvás csak nem elég), de beirányított a városba, és kaptam zöldhullámot meg két pirosat is. A sok autó azért még erősen zavart, és bevezettem az autósiskola udvaráig - előtte majdnem elütöttem Zolit biciklivel (na jó, nem is, csak ott ment el). Többször kérdezte, hogy tetszik-e, de nagyjából végig vigyorogtam, így elég egyértelmű volt. És állítólag az átlagosnál ügyesebb vagyok (bár szerintem ez megváltozik ahogy az apróbb technikai manőverekhez érünk).
A hétvégi lelkigyakorlat kevésbé nyerő pillanatai már múlóban, a jó dolgok erősödnek, meg én is...

Hétvégén néztem...

2009-03-09T13:19:00.002+01:00

Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek
"Ha én felnőtt volnék, megnősülnék, és olyan lányt vennék feleségül, aki olyan szappanbuborékot tud fújni, ami sose pattan el."
(Természetesen korábban már többször olvastam, de ez a feldolgozás is tetszett.)

Jogi státusz: Álláskereső

2009-03-05T17:23:00.003+01:00

Bár úgy tűnik, kerestetik az magától is, szinte már ijesztően. De kiderült, hogy eddigi munkaviszonyom alapján június közepéig a központ ad némi pénzt, ha addig nem helyezkedek el, csak havonta 1, azaz egy álláshirdetésre jelentkezzek (még reagálniuk sem kell). Ez már szinte röhejes.
Hímzés készül, öntudatlanul is a sötétségből a fényre, a feketétől a világos drappig öltögetek. Élvezem, hogy a legkomolyabb fix időpont az életemben az ebéd és a társasjáték. Néha felmerül bennem a gondolat, hogy valami előremutatót is tennem kellene, de ez gyorsan tovaszáll. Érdekes, új érzésekkel ismerkedek, illetve köszöntök újból (Jé, az a világító izé az égen a Nap, és ha rám süt, olyan meleget csinál, hogy ki kell gombolni a kabátom!), felfedezem a hároméves énem (aki akkor már kb. 12 volt) ahogy a panír összegyúrásakor az a massza nem jön le a kezemről, és soha az életben nem lesz lepény, maximum gólem.
Bár azt hiszem a legjobb, hogy a körülöttem élők szemében már nem azt a rémületet látom, ha rám néznek, mintha egy félig rohadt zombi lépett volna be az ajtón, és azon gondolkodnak, hogy elpusztítsák-e, mert úgy jobb lesz neki (nekem).
És újra Anne-t nézek, hogy visszatanuljam az álmodozást is.
(Ritka, szentimentális, családi bekezdés:) Anyuci ma 50 éves, bár a farsangon hitelesen alakítja az ötéves rosszcsont kisfiút. Azt hiszem, Ő a nehézségekkel együtt is jól csinálja az életet, lenne még mit tanulni Tőle a nótázáson kívül.

Amikor a kalicka ajtaja kinyílik...

2009-02-21T21:59:00.002+01:00

Szóval kiugrottam a kalickából, mielőtt a fogságban elpusztultam volna, de csak nyújtóztatom a szárnyaim, és próbálok rájönni, hogy mire való és mire használtam régen.
Még furcsa a szituáció, de kellett ez a teljes leállás, amikor van időm teászacskót és nejlonzacskót hajtogatni, tévét nézni és zenét hallgatni, tiramisut csinálni és vasalni meg felsöpörni és szőnyeget kirázni, szemetet levinni.
Aztán itthon elmagyarázni, hogy nem fogok visszaköltözni, és nem akarok holnaptól jegypénztáros lenni, mert nem azért hagytam ott valamit, amit már nem szerettem csinálni, hogy ugyanez folytatódjon.
Lassan a görcs is oldódik a gyomromban, amit az egy nap alatt lévő kipakolás, kulcsleadás és búcsúzkodás okozott. Tudom, hogy anyagilag jobban jártam volna, ha kiíratom még magam betegszabadságra és úgy keresek munkát, de azt tisztességtelennek éreztem, így meg sértődés lett belőle. Hát most ez van, feldolgozás folyamatban.

Mikróban hagytam a szívem

2009-01-23T12:55:00.002+01:00

Lehet tippelni, hogy ez milyen frajdi elszólásként jött ki a számon a fizikai valóság leírása helyett.
Mindenesetre rögtön mulatós nótát lett volna kedvem rittyenteni rá a "Darabokra törted a szívem" dallamára csak úgy duplakávésan.
Volt valami felhívás kedvenc könyvek felsorolására, de asszem ezzel nem teljesen tudok mit kezdeni, de a mit szeretnék, hogy szépirodalomként a kezem ügyében legyen mindig (vagyis mit költöztessek már be tényleg az albérletbe a nemlétező könyvespolcra a darabokban létező szekrény mellé) listán van egy-kettő:
1. Pilinszky összes (már bent van)
2. L. M. Montgomery: Anne összes (életkortól függ, hogy melyik a kedvenc, filmek bent vannak Ági jóvoltából)
3. Jane Austen: Büszkeség és balítélet (oké, asszem némi elfogultság van Mr. Darcy miatt, sorozat több helyen található, például találtam még egyet itthon angolul)
4. T. professzor óriásregénye (egyszer úgyis újra elolvasom)
5. meghagyom a helyet, amit éppen a kezembe nyomnak, nem mintha a szabályokhoz kellene tartanom magam.
Életjelentés: szerda jobban, csütörtök nagyon rosszul, péntek jobban, úgy tűnik a Szívek szállodája 2. évad gyógyhatású. Egyébként úgysem fogják megtudni, hogy mi a bajom, meghalok egy rejtélyes betegségben, amit rólam neveznek el és szerepelni fog a dr. House-ban.

Szünet

2008-10-30T21:38:00.004+01:00

nagylábon kis lépések az élet felé, például eljönni fél hatkor, ha egyszer addig van munkaidő, és aludni többet mint eddig. ezt csináltam ezen a héten, munka nem fogy, de arcon nyugodt mosoly.
persze ez nem tartós, mert valószínűleg lételemem a frusztráltság, a zaklatottság
de van mód a betonról felemelni egy összegömbölyödött sünit. és nem szúr, ha jól fogod, csak kis mélyedéseket hagy a kezen, ami később kisimul, és az orra még így is kilátszik a tüskecsomag alól
(apropó, ki ismeri a Gücülke és cimboráit, kiskoromban egyik kedvenc mesém volt)
aztán van mód örülni kávénak, vacsorának, találkozni régi barátokkal - bár néhány ismeretlenebbnek tűnik, más meg új élmény
épp ma mondtam Szilvinek, hogy az embert, ha felnő, újra kell tanulni, főleg a saját változásainkon át, és úgy tűnik pár tíz évvel ezelőtti embert már nem akarok újratanulni
aztán érdekes elmélkedni apró gondolatokon egy-egy szón, embereken, aztán rájönni, hogy mennyire irányíthatatlan ez a zéletnek nevezett furcsaság
meg beszélgetni azzal, aki elmegy, könnyebben elviselem, vagy csak jó volt délelőttönként egyedül?
legyint, vállat von, keres még simogatnivaló szúrós dolgokat

Változás...

2008-10-24T16:37:00.002+01:00

A sokadik, már nem is tudom követni, csak beleőrülnék.
És most a ki kivel mikor miért hogyan beszél sétál táncol eszik iszik él és nem él a legkevesebb.
Mert ugye régesrégi kolléganő decemberben szül.
Lelkeskulcs Ároné, vagyis kiköltöztem.
Én el otthonról már hivatalosan is elfogadva, élet Juliéknál, bár inkább csak alvás.
Szellemek visszajárása 3-23 éves kor közöttről sok és már sokhoz nincs közöm.
És már új kolléganő is régi. Igen, szerda este felmondott.
Már kezdtem elviselni, most meg közelítek a háromemberes munka felé, és tudom, miért hagyom, hogy kihasználjanak, de annak hiába mondom, hogy sok meg elég, aki nem hiszi el.
Szóval legyint, kivár, szétesik, összeraktok... szerencsére

Hát itt van

2008-04-17T21:36:00.001+01:00

4. oldal és egyre inkább írhatnékom van, valami nagyot

Cikk

2008-03-24T22:46:00.002+01:00

Hónapok óta most írtam először újra cikket az újságunkba. Ha véletlenül felkerül a netre, felteszem a linket, túl hosszú lenne ide bemásolni. Szóval lehet, hogy mégis ráveszem magam az írásra. Eccer...
Ha valaki látja Gabssy-t, szóljon neki, hogy boldog névnapot bárhol is van, mert a telefonjait már nem tudom követni, és persze sokáig éljen Írásmániákusunk még kétszer annyi ideig és még tovább.
És mindenki támadjon fel, meg, le, stb.
Ünnepi bejegyzésünk olvasták.
Na meg még egy verset Pilinszky J-tól:

Átváltozás
Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.

Vannak azok a történetek...

2008-03-16T09:59:00.002+01:00

...szóval amikor átugrunk egy másik valóságba a múlt megváltoztatásával, így nem emlékszik senki semmire, csak valakinek mégis leesik. Álmodtam már ilyet, de mintha ez most az életemben történne. Szóval hiba a mátrixban, zavar az erőben. Jól vagyok, elvagyok, töltöm az időm, barátok, család, munka, sorozatok, könyvek. De valami rohadtul nem stimmel, dézsávű meg ilyenek, az emberek kicserélődnek, a történet, a párbeszédek folytatódnak. És rohadtul nem történik semmi. Unatkozom.
Csak én érzem, hogy nem vagyok otthon az életemben?

Vörös szörny a lelkigyakorlaton

2008-02-17T10:21:00.004+01:00

Ok, csak álmodtam...

A lelkigyakorlat egy félig lerobbant, inkább raktárhelyiségben volt, ahová be lettek dobálva ágyak, bár voltak külön szobák, de mondjuk a szekrények keresztül kellett megközelíteni, vagy az ágy egyik része süllyedt át egy külön szobába. Andi foglalt helyet, de így még külön szobám lett. Az udvaron volt valami ásás, ahol valami elkezdett alulról feltúrni. Gondoltuk egy drabál, de nem kukac volt, mert lábak, krokodilszerű száj és fogak is voltak, és vörös, ragyás bőr. Volt ott valami "felnőtt", aki végül addig csapkodta a földhöz, hogy kimúlt, de a paraziták átkerültek belé, csak azonnal nem lehetett tudni. Abban megegyeztünk, hogy el kell különíteni, és majd megölni, de végül nem tudom, mi lett vele. Közben énekkarba kellett volna menni, a Beverly Hills 90210 zenéjének énekkaros-zenekaros változatát tanultuk volna, azt se tudtam hol, csak apukám nyaggatott, és kiderült, hogy ő sem megy. Mások is siettek, például Paffy egy püspöki misére, mondtuk, hogy nyugodtan rohanjon, így a mise le lett tudva a felajánlás végével, majd körbeadtuk, mert neki már áldoztatni sem volt ideje. Mondtam is, hogy kár, hogy nincs itt Andi, mert ez ötperces mise volt, még az ő húszperceséhez képest is rövid, de ott ült mögöttem.

Hát ennyi, nagyon elfáradtam éjszaka.

Pilinszky agyából pattantam elő

2008-01-26T19:25:00.000+01:00

a Szálkák után a Végkifejlet is birtokomban van, és valamit nagyon tudott vagy nem tudott, és az összes verset felírnám ide, de azért mégse, csak találomra

Titok

Csak a búcsú pillanatába
áll helyre az aranyegyensúly.
Sőt, mint a tűzvész, most olyan
túlzott és elnagyolt
az asztal bősége, s az orgona
bizalmas fürtje. Mi jött közbe?
Meg kell beszélnünk elalvás előtt.

Meghatározás

Féregnek lenni mit jelent?
Vágyakozni egy tekintetre,
egy olyan hosszú, nyílt szembesülésre,
ahogy csak Isten nézi önmagát,
erre vágyni, egyedül erre,
és ugyanakkor üveges szemekkel
belefuródni abba, ami nincs,
beszorúlva a semmi és
valamiféle utánzat közé.

Merénylet

Megtörtént, holott nem követtem el,
és nem történt meg, holott elkövettem.

És most Üvöltő szelek. Megtaláltam DVD-n azt a filmváltozatot, amit először láttam, és nincs szétnyálazva, mint a másik, de gondoltam, előbb a könyvet olvasom el, úgyhogy az ágyam mellé került. Emily Bronte megírta, egy évvel később harmincévesen meghalt, ez meg világsiker lett. Tetszik a dolog.

Tudatos rémálom

2008-01-21T20:59:00.000+01:00

Szóval a ma hajnali kevésbé volt vidám (megjegyzem az előző álomfejtése is beborulós), szóval felébredtem hajnali ötkor, harangoztak, aztán de jó, még két óra, visszaalvál, és akkor jött...

Hol van már az érettség meg az államvizsga, már a munkából kések el álmomban, ki fognak rúgni, már a tartalék pénzem számolom. Vagyis egyszer beértem, takarítani kellett, két felújított iskolában is jártam, de eltévedtem. Haza kellett mennem amíg nem veszik észre, egy barátnőm vitt el autóval, és majdnem elkaptak a rendőrök, mert nem kötöttem be magam, csak úgy odafogtam a biztonsági övet. Aztán vissza is autóval vittek egy darabig, de busszal gyorsabb lett volna. Na akkor rájöttem, hogy álmodok, hétkor úgyis csörög az óra, és nem kések el. És az agyam be akarta bizonyítani, hogy bármilyen sok félelmem megjelenhet, hiszen nem igaz, újra eltévedek, az iroda egy bűnbarlang, stb.

Aztán felébredtem, de rossz volt egész. Szóval attól, hogy tudatos vagyok álmomban, még iszonyatos lehet az egész.

Mert már kb. egy éve van a blog

2008-01-20T19:06:00.000+01:00

Most Harry és Sallyt nézek: "Ez a jó a depresszióban. Az ember kipiheni magát." Hát izé...
De vissza a kezdetekhez, álmodtam:

Az udvarunkban nagy vetélkedőt tartottunk, de már a harmadik fordulónál voltunk, és mindet megnyertük. A csapatban volt Juli, Áron, Luca meg a barátja, András (aki nem így nézett ki, de ő volt). A kapunk kidőlt, mert egy fekete kölyökkutya bejött, de már így is nagy volt, masszív és puha. Zuhogni kezdett az eső, úgyhogy elkezdtünk összepakolni (egy lángos is ki volt akasztva a ruhaszárítóra - sajtos-tejfölös), de elállt, a felhők meg leszálltak. Mutattam Áronnak, hogy az egyik bárányfelhő olyan mint egy igazi bárány. Felnyúltam érte, és átöleltem, hogy a felhő szertefoszoljon, de abból egy plüssbárány lett. Még a gyártási cimke is rajta volt. Meg egy matrica, hogy ifjú házasoknak való ajándék. Meg is beszéltük, hogy akkor ez jó lesz Lucának nászajándékba.

Hmmm...

...és a Pókember is megszűnik

2007-12-23T10:25:00.000+01:00

meg az X-men is

Irodai bölcsességek

2007-11-29T17:45:00.001+01:00

Ne csodálkozz, hogy sötét van, ha nem kapcsolod fel a villanyt.
Ne csodálkozz, hogy belátnak, ha nem húzod le a redőnyt.

Pomelo

2007-11-11T08:55:00.000+01:00

avagy dolgok, amiknek alapvetően nincs értelmük, rosszak, drágán megfizetsz értük, mégis élsz velük, mert őrült módon mégis jól érzed magad velük.

Szabad(ka)ság

2007-10-29T14:37:00.000+01:00

Mert hát végre nem dolgoztam négy napot. De mindenképpen már csütörtök este elkezdődött a szabad élet.
Ugyebár álcserkészafterpartylelkesmódra. Minden jövőbelátásom ellenére az azért nem jutott eszembe, hogy Harkállyal fogok aludni a Kápolnában. A többi kiszámítható volt. Mint ahogy az is, hogy nem fog felébredni, mert némára állította a telefonját az ébresztővel együtt, és Dani három perccel mise előtt robog be kicsit mérgesen. Szabadkán Paffytól bocsánatkérés, meg hogy nem fordul elő máskor (főleg, hogy már nem igazán alszom bent). De így volt mise és hazajövés, indulás előtt két órával bepakolás, hajmosás, tusolás, végső búcsú majd hétfőn jövök stb.
Aztán indulás vonatpótló busszal Röszkéig, majd vissza a sínekre, Vámos: "van bejelenteni valójuk? Á, kifelé még úgysincs." Gyorstalpaló a hogyan csempésszünk vonaton, hány másodpercig tart leszerelni egy lámpát és a ki talál több elgurult csavart tantárgyakkal. Természetesen mi ezt kollektíve nem láttuk, ahogy a kalauz se, aki bejött kezelni a jegyeket.
És persze félrehabkirándulás: burek benyomása "a kocsikban van a vizünk", színház sékszpír vízkeresztye modernül U2 számokkal (one, withorwithoutyou) Paffy a nézőtéren, bár nézőtér a színpadon "a humántudományok megkopaszítanak, nézd csak meg a papokat" szálláson alvóhelynek barikádépítés.
Reggel meleg teát kaptunk, pékségben reggelizés eurokrémes összetekert valami de még meleg és finom és már megint tele vagy, Szabadka körberohanása "itt már jártunk". Nekem a szecesszió kicsit túlzás, a Városháza tornya meg kicsit magasan van, pulzus 250. Dani lentről integet, én mondjuk nem láttam, csak a többiek ordítását hallottam. És kettérepedt templom megtekintése, egy részét szó szerint a Szentlélek tartja. És persze ebéd kb. 800 Ft, iszonyatos adag (legalábbis nekem) meg választék (2féleves, 5 köret, 7 feltét, süti, kenyér, salátát te szedsz annyit és azt amit akarsz). Palics állatkert "vigyük haza a macit (oroszlánt, bölényt, elefántot)".
Tópart, víziszörnykeresés, étteremben rendelés, hamár bementünk wcre, jelen pivo, meg vörösbor és Dani itta meg a legtöbbet. Ennyire alkoholistátlan volt a társaság, mert Zoli pálinkájából ha másfél deci fogyott 12 ember közötti négy külön időpontban történő körbejárásra. Azért lekéstük a buszt, mert nekem már megint wcre kellett menni, díszkiséret bárba Lóri és Imi, Imi ékes szláv nyelven megkérdezte, hogy használhatom-e a toilettet, a fickó mondta, hogy igen, és leült magyarul beszélgetni a vendégekkel. Szállásnál szomszédban templom, harangszó 5-kor, 6-kor, fél 7-kor, háromnegyed hétkor, hétkor. Imi horkol, kicsit Zoli is, de Szilvi még nálam is jobban szenvedett a suhogós hálózsákoktól. Judit éjszaka felébredt és azt hitte Lóri és Zoli helyett cserélt - féregmozgás suhogós hálózsákban. Margó "jogurt"függő lett, Dani cinizmusa átragadt Ágira, nem szeretem a láthatatlan focit, inkább 22-es csapdája, ami azért néhányszor megnyilvánult. Ó és pjeszkovica vacsorára gyomortelítettségig - lepény, hús, zöldséggel meg te pakolod tele (ja hát azért nassoltunk is napközben). Óraállítás, 9 óra(?) alvás.
Reggel mise, szegedi vendégek megemlítése, Dani olvas "ha már vannak vendégek". Buszút Törökkanizsára, a fele csomag nem fért be, mert egy féldisznó már volt a csomagtartóban. Lóriéknál a kutya majd felborult a boldogságtól. Sajtostésztafőzés, szemétkedősuno, kávé aztán szemerkél meg el is kell mosogatni, Zenta ugrott. Séta, bevásárlás Törökkanizsán (ha már a buszjegyrevaló megmaradt), antiszoc utálok mindenkit hangulat (Szilvi örült, hogy végre meglátta a fényt - értsd sötétet - a szememben). Valami nem volt rendben az egésszel, időnként mások is érzékelték. Este Imi elmesélte röpke két órában sör mellett, amit Zentán mondott volna történelmileg. Vacsora, maradék kávé, csoki, sör. Láthatatlanfoci, így én inkább tus, beköltözés Lóri szobájába, ágyára, Coelho Piedra folyó partján ültem és sírtam kéthuzamra (este és reggel) elolvasása "ne olvasd nyúéjdzses", kint esik, teraszon üldégélés Margóval és Aga kutyával (még mindig nem vesz rólam tudomást), a csillagnézés eső miatt elmaradt. Reggeli, hazaút Paffykocsival Szegedig, busz pont indult, itthon pont ebéd, aludni kéne de mindenki itthon.
Holnap munka - uff mintha két hete mentem volna el.

Banán

2007-10-22T20:18:00.000+01:00

Ha egy szép sárga banánnak lehúzod a héját, akkor, ha jól megnézed a fehér húsát, láthatod, ahogy szikrázik, mint a frissen esett hó.
Én akkor is jobban szeretem, ha félig rohadt. (Na jó, ha kicsit barnul, mert édesebb.)

Olvasd, hallgasd, nézd

2007-10-13T14:56:00.000+01:00

Mert hát hamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamuhamu.
S bár éghető anyag nincs, azért ez például szikra.

JOSH GROBAN
You Are Loved (Don't Give Up)

Don't give up
It's just the weight of the world
When you're heart's heavy
I...I will lift it for you
Don't give up
Because you want to be heard
If silence keeps you
I...I will break it for you

Everybody wants to be understood
Well I can hear you
Everybody wants to be loved
Don't give up
Because you are loved

Don't give up
It's just the hurt that you hide
When you lost inside
I...I will be there to find you
Don't give up
Because you want to burn bright
If darkness blinds you
I...I will shine to guide you

Everybody wants to be understood
Well I can hear you
Everybody wants to be loved
Don't give up
Because you are loved
You are loved

Don't give up
It's just the weight of the world
Don't give up
Every one is to be heard
You are loved

Hej regö rejtem

2007-09-30T12:33:00.000+01:00

Szóval ott fent valahogy mindig tudják, hogy jó. Akkor is, ha rossz, valahogy valamiért jó.
Félholtan, erdei nimfaként, másvilágban, és mégis mindent előre tudva és látva, és röhögve a szituáción, mégis játszva, mert játszani jó, és mégis...
Ááá, azért jó lett volna énekhang, kár, hogy a zenészvénájúak nagyrésze le volt amortizálva. De táncolni is jóóóóóóó. Meg a tűz az mindig, akkor is rövid ivel. És próbál nem gondolni másik dimenzióba, ahol másokkal másképp történnek dolgok, és mégis...
De most okos, és nem ázik két napig Domestosban, úgyhogy ujjak maradnak, kar és hát meghal. És jó látni embereket, akik fiatalok, és kezelik a kicsiket, és szeretettel foglalkoznak velük meg minden, mert ez olyan anyás-apás dolog. Nekem az információ és itatás is elég jó, meg ráismerni a másik egyfajtaságára meg barátságos másfajtaságára is jó. Igazából még a darazsak is jók, mert hőst csinálnak. Andi rágcsálóirtóvá vált, így macskaságra sem volt szükség, és hogy válik az én szobám "lány" szobává, és mégis az enyém meg az ágy is, úgy tűnik tényleg mindent asszimilálok. És fura rájönni, hogy az elmúlt fél év változása tartós, mert fura, ha reggel megszagolnak, hogy ágy(értsd: egér)szagod van-e neked is, és már nem ütöd le, hogy három méternél bárki ember fia közelebb jön, és mégis...
De észrevenni pillanatokat embereknél, hogy miért szerethet bele valaki (tökmindegy fiú vagy lány az illető), valami furcsa bizonyosság, hogy hát akkor mégis...
És kinyitom Márait, és olyat ír, hogy eljön az idő, hogy a várakozást a cselekedet váltja fel, és mégis...
De nem akartam dalszövegelni, és mégis...

Öngyilkos csirkeszárnyak: Dalával a medvéket is elbűvölte volna...

2007-09-22T09:38:00.000+01:00

1. Gacsos lábú csillagokon harmadrangú vágy
Baby, bőröd illata végzetes hulladékágy
El akarom felejteni, szenvedély gyötör
Halálos kielégülés, csőnadrágos csömör

2. Soha többé szerelem, a nap egy villanás
Kóros remény fenyeget, könnyes találkozás
Hold és Vénusz társalognak örökké, s ez fáj
Vérmohóság megsemmisül, vár a félhomály

Refrén:
Hiányzol hörcsög fenevad, szeretlek, így jó
Őserdőcsók, csokikulcslyuk, sör és civilizáció

(Alkotta a kollektív tudattalan 2007. szeptember 21-22 éjszaka, én csak mint halovány része lejegyeztem. Az ihletért külön köszönet illeti Gáspár Laci dalszövegíróját, aki random szavak kalapba dobására késztetett minket. Nyálasat akartunk írni, de végül lett benne valami mély.)

Haiku?

2007-09-12T16:48:00.000+01:00

Tőled kaptam elég erőt
ahhoz, hogy
el akarj engedni.

Döglött állatokról...

2007-08-26T20:00:00.000+01:00

...később.
Addig Micimackóval keressétek az Istent. Micimackó és a katolicizmus.

Az agresszív Carcassone jó játék hajnali egykor.

Lehet menni 8 km-t kicsit magasabb sarkú szandálban (bár a lábujjakról veszítetem némi bőrt).
Ezután már megint szeretni lehet a sört egyfajta lelkes állatokkal.
Még Cili és Andi is lehet antiszociális, ha velem kerül egy szobába.
És az kilencedik lelkes állat az főnixszé váló magányosan sétáló macskához hasonlatos.
Meg még sokminden, de fáradt, még inkább döglött-szerű és elég.
Köszönet az 16. lelkes állathoz hasonlatosnak és még néhány szám nélkülinek, hogy vannak.

És megkaptam a Márait, már csak el kell olvasni, és írni róla...
És az új dalszöveget: Zöldfás felől félúton

Coelhot most jegelni kell

2007-08-20T13:26:00.000+01:00

Már egy hónapja próbálom megírni a legújabb könyvéből ezt a rohadt kritikát, de ellentmondásosabb gondolataim vannak róla, mint a könyvben. Lehet, hogy inkább nekem kéne könyvet írnom.
De most tényleg itt egy idézet belőle:
"Senki nem tud manipulálni senkit. Egy kapcsolatban mindkét fél tudja, mit csinálnak, még akkor is, ha az egyikük utólag panaszkodik, hogy kihasználták."
Aztán gyorsan megcáfolja. Én meg nem tudom mit gondoljak. Nem kéne semmit, csak úgy nem lesz belőle cikk.
Lehet, hogy mint a gyertya, önpusztításra születtem, még az óvodában is ez volt a jelem. Már csak abban reménykedhetem, hogy miközben elégek, valakinek világosságot jelentek a sötétben.
Mai pulzus 120 fölött, csak úgy ebédkor.

Azt hiszem, Márait szeretnék olvasni

2007-08-18T16:31:00.000+01:00

Délelőtt találtam:

"Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. ...S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki?... És mégis várod."

Van valakinek?

Ami jó és ami nem

2007-08-18T09:42:00.000+01:00

Értelmesen dolgozni jó.
Gyomorrontásra Zoli pálinkája jó.
Millka teraszon Andival üldögélni is jó.
Gabssy főztje is jó.
Mécsesfénynél négyesben vacsorázni is jó.
Még a jó pezsgő is jó.
A Gabssynál fellelhető borok pláne jók.
Az endorfinötvözet chillis csoki is jó.
Cilinél lenni is jó.
Cili gyömbérlikőrje is jó.
Nem otthon aludni is jó.

De ha az egészet egy edényben felrázod, az már nem jó.

Bár Cili teája is jó.

Nem leszek pszichológus

2007-08-13T15:35:00.000+01:00

14 éves korom körül voltak ilyen terveim, meg később is érdekelt az emberek lelke, de rájöttem, hogy rövid időn belül behúznék a pácienseknek. Bár ha jól megfizetnek, akkor lehet, hogy nem. És nem nagyon ellenőrizhetném, hogy igazat mondanak-e. De néha megráznám egy-két ismerősömet, hogy ember ha ezt akarod, akkor tegyél érte, ne nyavalyogj, elég nekem a magam nyavalygása! A lakodalomban még a vőfély is elmesélte élete megaláztatásait, szóval úgy látszik nem tudok elég bunkó lenni, bár már fáradt voltam hozzá. Jó, azért vannak, akiket szívesen meghallgatok, és én is beszélek, csak időnként unok jó képet vágni mindenhez. Azt meg végképp utálom, amikor már dühös sem tudok lenni, és magamtól vágom a jó képet, pedig a nagykéssel inkább mást vágnék.
Bár azt nem gondoltam, hogy lakodalom előtt és nem után leszek másnapos.
Ez egy ilyen nyavalygós, még mindig hányingeres bejegyzés. Pedig átlagban tényleg jó volt a hétvége.

Ilyen is van

2007-08-09T11:42:00.000+01:00

Bár ezt nem én írtam.
Kispál és a Borz - Csillag vagy fecske

Öngyilkos csirkeszárnyak: Kutya a körforgalomban

2007-08-04T17:50:00.000+01:00

Loncsos, fekete, feje a földben,
Virágok széttúrva, csont a sötétben.
Gépkocsik köröznek, átjutni se tudna,
Csak áll a kutya a körforgalomban

Kidobták és elhagyták,
Talán meg is alázták,
Vagy döglésig éheztették,
Megszökni alig engedték.

A kutya se néz rám,
Bár nyújtom a lábam,
Neked olyan vagyok, mint
A félcsipesz a sárban.

Rázod a pórázod,
Rajta pincsid ázott,
Fajtiszta állat, és ráíratod
öregen majd a panellakásod.

Rózsaszín felsőben, piros esernyővel
Nem illesz magadhoz.
Zuhogó esőben nem mész már közel
A buszmegállóhoz.

Tócsás lett a kosztümöd,
Mert egy Pegueot előzött,
A polgármestert fellököd,
A díszszemlét szétlövöd,

A kamerába ordítod,
Hogy a kutya nem árva volt,
Csak éppenséggel ott lakott
A virágos, szép körforgalomban.

Lehetne enyém a kutya a körforgalomban.
Lehetnék én is a kutya a körforgalomban.
De nem leszek a kutya a körforgalomban.
mert én vagyok a macska az úton...

...széttaposva.

Megint álmodom

2007-08-01T19:30:00.000+01:00

És elég fárasztó. De ahogy az előző éjszaka nem hagyott aludni, úgy ütött ki a mai. 9-10 órát aludtam egyhuzamban, ami régen volt. Szóval ma szőke, kék szemű kisbabára kellett vigyáznom, vagyis kivettem valaki kezéből, mert nem jól tartotta. De aztán asszem kiderült, hogy a Pókember gyereke. Az álom végére már megtanult járni, holott az elején még a fejét kellett fogni, de rövid idő alatt játszódott, mert csak egyszer kellett pelenkát cserélni és megetetni. Eközben megjártam a szabadtérit, egy ismerős házaspár lakását, akik kibővítették a fürdőszobájukat, ami nagyobb lett mint a lakásuk (ma kiderült hogy válnak), aztán valami sufnit vagy bunkert, mert a gyereket közben üldözték. Egy kismama segített, hogy mit kell vele csinálni. A gyerek mindenesetre nyugodt és boldog volt, miközben én rohangáltam és idegeskedtem. De jó volt a karomban tartani.
Kimerült vagyok, nagyon lemerült a duracell. Dugjon be valaki a kettőhúszba.

Nincsen zeném

2007-07-31T18:25:00.000+01:00

Jó, jó a halom cdnyi mp3, de olyan most nincs, ami csak úgy szólhat és kikapcsol az agyam meg ilyenek. Próbálkozom, de az ötleteket is szívesen fogadom, mert ez így süket csöndes, unatkozós.
Ma egy hónapja dolgozom, és ma sok volt, és ma nagyon egyedül voltam a tömegben. Eleve álmomban a démonaim, meg a hol hideg, hol meleg, de nem alvós. Persze még ez is szerencse volt, mert sikerült tegnap az ébresztőmet kikapcsolni, így még jó, hogy időben megnéztem, hogy hány óra van reggel, ha már csak fekszem az ágyban. Most jó lett volna csak úgy ülni és nézni ki a fejemből este, de még itthon se megy. Na szép, oda jutottam, hogy vágyom a társaságra. Majd elmúlik. De már nagyon akarok jövő héten menni lagzi!
Szinte egyedül vagyok a fejemben.

Carpe diem

2007-07-17T20:44:00.000+01:00

Régen nagyon sokszor megnéztem a Holt költők társaságát (kéne már újra). A mának élést csak mostanában gyakorlom. Mert hát a dolgozás meg a hazamenetel, meg a Millka és másra már nincs idő. Mondjuk tervezni, csak néha kicsit, de az is csak a pillanatban levésről szól. És így könnyű, így lehet élvezni a hétvégét, így nem kell félni a holnaptól, mert lesz holnapután. És a most fontos. Azért rendet kellene rakni a szobámban, ahová csak hálni jár a lélek meg én. De jövő hét kicsit lájtosabb, és lesz idő ügyeket intézni, meg vásárolni, meg...
Olyan sokmindent kellene írni a hétvégéről, ami azért péntektől vasárnapig tartott, és minden pillanata most volt, és végre énekelni megint szabadon, tisztán és hangosan és együtt.
Aztán majd forog a világ, de az még messze van. És most alvás van.

2007-07-07T16:25:00.000+01:00

Vasutasnap rulez

Az élet még mindig sör, meg vodka, farmerban, pólóban, fűzős cipőben. Aztán gulyás, vissza a városnéző kisvonattal, itt ismerkedés idős református lelkésszel, kézcsók, majd sör, meg csokiszökőkút, gyümölcsök csokiba mártva és a lecsöpögő csokit azért le kell nyalni a papírtálcáról, és majd megfulladsz, ezért sör. Jótékonyság kisgyerekért, aki vezényli egy szám erejéig a vasutas zenekart. Bár én közben éppen egy kört mentem nagymotoron keménylegény mögött (choppert mondtak, de azért nem az volt, viszont terpesz kellett hozzá). Aztán Szőke-Badár-show, farmerben ülni a fűben, látni alig valamit. A nap tűz, úgyhogy vissza a sátorba, pörkölt és sör. És az egész egy hamisítatlan szoc. máj. 1. hangulattal, ahol mindenki boldog, ismerősök szanaszét, és már röhögsz az egészen, meg a nótázáson a színpadon, ami hamis, de mindegy, még jó, hogy az ember anyja is hasonlóan lökött, és utálja az ilyen megmozdulásokat, de már annyira morbid, hogy rohadtul élvezitek az egészet. Akkor haza, gyomorsegítő pálinka, fél liter víz, és ki erre, ki arra dől. Ja és az első sör kivételével ingyen az egész. (sör pohárral értendő) Az ebédhez járó sör dobozos volt, így hazahoztuk. Majdnem kávét is ittunk, de akkor már durván tele voltunk.

A második sör után, már biztos voltam, hogy ott kellene lenned.

2007-07-07T09:08:00.000+01:00

Nem enged címet írni. Ez van.
Az élet sör. Meg gin, és ami még maradt. Azért örülök, hogy az olajbogyó nem ment kárba.
Egy hete dolgozom, és kezdem átlátni a helyzetet, és jó, hogy ott vagyok, majd egyszer a világot is megmentem, menni fog. És most szombat van, és lassan felnövök, bár a képregényekről nem mondok le. Se a macikról. És Rúzsa Magdi dalszövegei még mindig naggggyon jók nekem. Újra hallgatom. És reggelizem, meg ebédelek, általában vacsorázok, meg normális mennyiséget alszom, meg telefonhangom is van, mert már nem félek annyira a telefontól.
A buborékos bácsitól olyat is tanultunk, hogy a megbocsátás akkor teljes, ha úgy vesszük, hogy a probléma meg sem történt. De hogy az anyukám már fel sem ébredt arra, hogy hazamentem (első alkalom), meg se kérdezte, kikkel voltam, mintha meg sem történt volna...
Na jó, a szólás nélküli nem otthonalvás azért feltűnt volna nekik, ha reggel nyitottam volna az ajtót. Lehet, hogy tényleg próbálnak felnőttnek nézni. De jó az nekem?
És kellenek a barátok, hogy ne kapjon el a workaholic. Az is szenvedélybetegség. Ami most van, az meg a munka utáni jól megérdemelt pihenés. Ez meg szintén egy jó dal - Adamis. Rég hallgattam musicaleket.
Ez egy gondolkodásmentes, lebegős bejegyzés volt. Mert néha csak létezni kell.

Költő, írj verset!

Valaki mondja meg...

2007-07-03T19:40:00.000+01:00

Madarak jönnek, madarak jönnek (2x)Halálesőt permeteznekMadarak jönnek, madarak jönnekFekete könnyel megvéreznekValaki mondja meg, milyen az élet,Valaki mondja meg, mér' ilyen,Valaki mondja meg, mér' szép az élet,Valaki mondja meg, miért nem,Valaki mondja meg, mér' jó az ember,Valaki mondja meg, miér' nem,Valaki mondja meg, mér' lesz gonosszá, (közösen)Valaki mondja meg, miért nem! (közösen)Madarak jönnek, madarak jönnek Halálesőt permeteznekMadarak jönnek, madarak jönnekFekete könnyel megvéreznekValaki mondja meg, kinek kell hinnem,Valaki mondja meg, kinek nem,Valaki mondja meg, ki hova érhet,Milyen az íze az élet vizének.Valaki mondja meg, a hosszú évek,Mért tűnnek úgy mint egy pillanat,Valaki mondja meg, mi az, hogy elmúlt, (közösen)Valaki mondja meg, hol maradt. (közösen)Madarak jönnek, madarak jönnekHalál esőt permeteznekMadarak jönnek, madarak jönnekFekete könnyel megvéreznekValaki mondja meg, hogyan kell élni,Apám azt mondta, ne bánts mást,Valaki látta, hogy bántottalak már,Valaki látta, hogy bántottál.Valaki mondja meg, miért vagyunk itt,Anyám azt mondta, hogy boldog légy, De anyám azt nem mondta, mért nem e földön, (közösen)Anyám nem mondta, mondd, miért. (közösen)Madarak jönnek, madarak jönnek (3x)Halál esőt permeteznekMadarak jönnek, madarak jönnekFekete könnyel megvéreznek

Hát ezt nem tagoltam, csak beillesztettem, de most nincs kedvem.

Megvan az állás

2007-06-23T10:31:00.000+01:00

Úgyhogy még nem megyek világgá egy ideig.

Utállak, mert te vezethetsz antiszoc közit.

Ablakjelentés

2007-06-20T23:11:00.000+01:00

A teljesen érdektelen dolgok leírása: az üveges teraszajtónkon másfél méteres magasságban a következő állatok hasa látszik: két éjjeli pillangó, két szúnyog, egy fátyolka és egy levelibéka. Vicces, ahogy levegőt vesz.
Viszketek a szúnyogcsípésektől, és fájok a tüskés bokroktól. Az egyik karistolás tényleg vérzett.
Holnap meg izgulhatok az iskolarendszer áldozataiért, főleg az öcsémért.
Miért pont most nincs itt egy fényképezőgép, hogy lefényképezhessem a békát!!!
És elfüstöltem két szál cigit (nem szívtam) szúnyog ellen. De már késő volt.
És a nap kérdése Mankát dicséri: Mikor lehet az embernek szüksége egy költőre?

Utállak, mert ismeretlenül is ugyanazt a blogsablont választottad. Így hogy különbözzek???

Majdnem életközeli élményben volt részünk...

2007-06-20T09:27:00.000+01:00

Ez a Harcosok klubjából van.
Tegnap igazán nagy buborék volt a nap, benne sok kicsi buborékkal és Mókussal.
És egy Andi-idézet: "Nincs szociálisabb ember annál, aki az antiszocialitását is társaságban éli meg."

Utállak, mert csak 10-től figyelhettem a Mókusra.

"Én téged alkohol nélkül is szeretlek!"

2007-06-19T11:00:00.000+01:00

Mondta egyszer kedves ismerősöm, akinek írni kellene már.
Egy sztorit mesélt két emberről, akik utálták egymást, amíg közösen be nem rúgtak, és akkor rájöttek, hogy a legjobb barátok.
Én ezt kiterjeszteném, hogy minden két ember között van egy szituáció (nem feltétlenül alkoholos), amikor rájönnek, hogy a másik egészen szimpatikus. Ez a szituáció nem mindig jön létre sajnos, és ezért utálják egymást, vagy egyszerűen nem foglalkoznak egymással az emberek.
Keressünk szituációkat, mert ez egy pozitív gondolat, és nálam ez ritka!

Katica

2007-06-13T13:27:00.000+01:00

Rádióban Amorf Ördögök: "Ments ki a vízből katicákat..."
Eszembe jutott, amikor a nyáron hajlandó voltam belemenni a Balatonba és percenként rohangáltam ki egy-egy újabb megfulladni készülő katicával.
De mindet nem lehet megmenteni, és ez nagyon-nagyon rossz...
Tegnap rájöttem, hogy tudok olyan ideges lenni, hogy már kiabálni és dühöngeni sincs kedvem. Sírni meg nem szoktam.

A régi naplóm

2007-06-10T11:58:00.000+01:00

tegnap a kezembe került. Hát hét év alatt nem sikerült egy kevésdevastaglapos emlékkönyvet teleírnom, de íme az egyik utolsó bejegyzés részlete, ahogy öt éve gondoltam.

2001. október 5. péntek
...A macik a szeretetéhségünket csillapítják. Nekem 75 van. És mindig többet akarok. Olyan emberre lenne szükségem, aki úgy tud élni velem a való világban, hogy a saját világomba is belelát, megérti, és ott is velem van. Vajon létezik ilyen férfi? Egyszerre álom és valóság. Aki feltöri a falat, ami elválaszt mindenkitől.

Mára majdnem 270 macim van.

Belefúltunk...

2007-06-01T11:09:00.001+01:00

Na nem, nem olyan könnyű az. De igazán jó, hogy létezik az öngyilkos csirkeszárny (ugye a leendő alternatív lány rockbandánk neve :-). És hatalmas nagyon nagy óriási örömöt adott. Mert hát endorfin. Ahogy Gabssy megjegyezte, 3-as szint, bár én szinte négyesnek éreztem.
Hát elég gáz, hogy csak ez marad mostanság: csoki, sör, és minél több minden ami csípős. Meg a max. hármas szint. Amikor már a csoki meg a sör sem ízlik.

Dal: Malacka és a Tahó: Gáz!

Ha azt hiszed, hogy kanyar jön, de tévedsz,
Ha egyik reggel Kambodzsában ébredsz,
Ha randevúzol három öreg nővel,
Ha gyakran álmodsz írásvetítővel:

Az gáz
Az gáz
Az gáz
Az akkora nagy gáz,
Mint egy ház.

Ha hálószobád voltaképpen sátor,
Ha úgy hívják a kutyádat, hogy Gábor
Ha gyomorműködésed kissé hangos,
Ha azt mondja az orvosod, hogy: "sajnos"

Az gáz...

Ha akkora a gyomrod, mint a naprendszer
Ha hozzád képest etióp a Bud Spencer,
Ha benned van egy tár vagy beléd túr egy tőr
Ha hónod alatt rasta lett a hónaljszőr

Az gáz...

A férfi fán terem

2007-05-30T11:54:00.000+01:00

Ok, ez egy sorozatcím, igen, bevallom újra és újra, időnként nagyon sorozatfüggő vagyok. De ez egy idézet belőle, és tetszett:

"A szerelem olyan, mint egy giliszta. Megpróbálod kettévágni, megölni, de a szemét növeszt egy új farkat!"

Kandúr

2007-05-26T08:18:00.000+01:00

Úgy tűnik a kiscicák fehér alapszíne és picit hosszabb szőre megmagyarázódott. Tegnap egy fehér perzsamacskát ijesztettem meg az udvarunkon. Hiába a fekete az uralkodó kandúr a környéken, ez a macska megcsalta egy finomabb úriemberrel.

Puzzle

2007-05-25T19:14:00.000+01:00

Asszem kiborult az engem tartalmazó doboz, a darabokat meg mindenki két kézzel szórja. Szóval aki talál belőlem darabokat bárhol, az hozza vissza, mert működésképtelen vagyok. Persze nem ártana egy mintakép is, ami alapján össze lehetne rakni. És ha bárkivel találkoznék, NEM leszek kedves (asszem azok a darabok is hiányoznak).
Utálom a ciklotíniát!!!

Szellem a gépben

2007-05-25T07:11:00.000+01:00

ROSSZ, ROSSZ, ROSSZ DVD-ÍRÓ. VÉGRE VAN LEMEZ, ERRE KERREG, KATTOG ÉS A DISC IS DIRTY. PEDIG NEM IS. UTÁLOM, UTÁLOM! TEGNAP MÉG ÍRT, MEG TEGNAPELŐTT IS, BÁR SOK DISC VOLT DIRTY NEKI, DE MA MÁR CSAK MOROG RÁM.
de a kávé jó...

Ja és "Ez merőben más világ. Csak a csillagok ugyanazok, noha valahogy azok sincsenek a helyükön." (Anne gyermekei a háborúban)

Bocicák

2007-05-24T06:29:00.000+01:00

Nehéz még őket fényképezni, mert nagyon kíváncsiak a gépre.

Ebben az álláskeresősnemtalálósban az a legrosszabb, hogy olyan, mintha mindenki meg akarna tőlem szabadulni, ezért a leghülyébb külföldi lehetőségeket is ajánlgatják.

A tegnapi koncerten rájöttem, hogy attól, hogy minden hang a helyén van, hogy a szövegek alapvetően megfognának (bár jónéhányszor nem értettem, és ilyenkor jön a hasonló hangzásúval való behelyettesítés), igazából a zene sem rossz és a zenészek is profik, valami élet hiányzik, amitől az egész hamissá válik, és ökölbe szorul a kezem. Hiányzott a tűz (egy főnix végülis abból áll). Még jó, hogy ezzel nem lett vége az estének.

Mániás szakasz

2007-05-19T11:03:00.000+01:00

Mást kerestem, ezt véletlenül találtam, kiakadásos, nem a hangulatom jelzi.
Mert ezt kerestem, de ezt is csak azért most, mert most jutott eszembe.
Úgyhogy most a hangulatingadozások pozitív szakaszában vagyok, szemben a tegnapi öldöklőssel, bár abba a tréninges néni késése, a kialvatlanos másnaposság, a gépeléses kötelességtudat és az esti rövidleszjajmégsem énekkar is belejátszott. És nem is mindig volt öldöklős.
Csak a héten kicsit összefolytak a napok. Vasárnapi énekkarból kilépés, hétfői neveletlenül léptem ki az énekkarból te is szemét vagy kérdés, kedden ügyeleti sör-bor-sör jégesős csöpögős, szerdán rohangálós-elmaradós és persze sör-bor-sör csak jó időben. Csütörtökön nem volt sör, szóval pálinka-bor-pálinka, valamint kétségbeesés, hogy el kell készíteni a lelkes éjszakára megtelt táblát, hiszen a maradék nyolcból heten ott kívántak aludni, ez pedig akárhogy számoltam, kényelmesség és infrastruktúra szempontjából kicsit sok. Szerencsére a kivétel hétből kettőt magával vitt, és még mindig nem értem graphoman négy főjét, mert ez így nekem még mindig öt. Szóval kit öltek meg?
Szóval bagoly az élet tényleg szép, de lehet, hogy csak a csokis süti meg a kávé beszél belőlem. Az ebéd meg chilis bab ha minden igaz, ami csíííííííííp-csirip.

És az egészben a legdurvább, hogy...

2007-05-13T12:26:00.000+01:00

nem tudom, hogy folytatódik a mondat, csak mostanában úgy jár az agyamban, mint az ébredés utáni első dal, amit a rádióban meghallasz. Dúdolod, és nem emlékszel a szövegére, de nem bírod kiverni a fejedből, és azt gondolod, hogy valamiért fontos. Lehet, hogy nem is az én gondolatom, csak hallottam. Tudja valaki, hogy folytatódik?

Motiválódjatok

2007-05-03T14:18:00.000+01:00

Avagy a mai tréningnap feljegyzései (ezeket muszáj volt felírni).

Éltél már ma?

Szükségletek (piramis): Önmegvalósítási
Esztétikai
Kognitív
Kompetencia
Szeretet
Biztonságérzet
Fiziológiai

És a fiziológiain kívül MINDENT elvettek tőlünk, hogy barom fogyasztók legyünk, így ha bárkiben bármi szükséglet még a fentiek közül felmerül, akkor téved.

Tudatosítsa Önmagában, hogy ha nem Ön határozza meg az életetét, akkor mások fogják!

Tűzz ki prioritásokat és szemellenzősen fókuszálj rájuk!

Mindenben gyakorolj mértéket és önfegyelmet!

A képzelet fontosabb, mint a tények.

A szeretet mit tenne?

Mérlegek:
Vizsgált szempontok: Az átélés mértéke, Beteljesülés, Beteljesületlen kívánságok
Témák: Kapcsolatok, párkapcsolatok, szexualitás
Kreatív önkifejezés, hivatás, örömet okozó tevékenység
Pénz, anyagi helyzet
Test, egészségkultúra
Élettér, lakókörnyezet
Családi körülmények
Személyes fejlődés, érzelmi kultúra
Munkahely
Az élet más fontos területei: hobby, állatok, természet

Élvezem a létbe ágyazott harmonikus nyugalmat.

Forgatókönyv írás minden napra.

És a nap esszenciája, amire a lelkesen jöttem rá:

A krumpli a szeretet.

A tegnap margójára

2007-04-28T07:28:00.000+01:00

Amikor a buszt elmeséltem anyukámnak, még nem tudtam, hogy a Corában elszakítja a gép a blokkot, majd kifogy a papír, stornozni kell egy joghurtot, az üveg visszaváltást 51 Ft helyett 51 fillérként értelmezni, ezért az EGÉSZ kocsit (nagybevásárlás) ki kell pakolni és újra blokkolni, mert bár nekünk mindegy lett volna, a gépnek nem. Így nem kellett új blokkot nyomtatni, amire a bizalomkártya irodán kávét adtak volna, hiszen teljesen újat kaptunk. Amire a kártyát nem olvasta be, ezért az irodán újabb kör, kávé megvan, pontok talán. Még a pénztári gondok közbe anyukám röhögve mondta, hogy tényleg én vagyok a gond, mert a legtöbbször valamibe belefutunk, de a múltkor minden rendben ment, igaz én nem voltam ott. Hazafelé egy nyitott tetejű Audis kopasz bunkó módon dudált és előzés közben beüvöltött, mert nem lőttünk ki a piros lámpánál azonnal, bár a következő lámpánál kiderült, hogy a piros lámpa persze neki nem számít. Azt hiszem muszáj aludnom sokat, mert kialvatlanul kiterjesztem a fekete macska erőteret a környezetemre. Elvégre középutas állatként a bárány és az oroszlán között nagy eséllyel a macska tartózkodik.

Még nem folyt. köv.

2007-04-27T13:07:00.000+01:00

Annyira fáradt vagyok, hogy ma csak az agyam tudta, hogy ki kellett volna borulnom, de elfelejtettem, csak a reakcióidő nőtt meg.
Egyszerűen vannak emberek, akiknek tehetségük van egy mondattal véletlenül kibelezni az embert, és ez még akkor is így van, ha egyébként kedvelem, és a saját tévedése volt. Hiszen az ember rögtön asszociál még félkómás állapotban is. Tehát velem van a baj. ;-)
Ma az apukám azzal jött haza, hogy együtt utazott buszon a főszerkesztőmmel, lerobbantak, visszaindultak a buszmegállóhoz, majd sofőr kiáltott, hogy mégis jó. A főszerkesztőm nem túl beszédes, csak annyit jegyzett meg, hogy pedig nem is vagyok ott (mármint én)! Vonzom a katasztrófákat.
Most ennyi.

Teszteredmények

2007-04-23T17:40:00.000+01:00

De előtte iwiw: törölt regisztráció ismerősök között. Csak a meghívót küldő neve volt. Ebből rájöttem, hogy az illető másfél hónapja halt meg. Hmmm.
Szóval 1. teszt. Nyíltan kimutatja érzelmeit? Nagy fáradságába kerül, hogy érzelmi életét ellenőrzése alá vonja, mindig derűs kép, de túl sokat követel önmagától. Ne fájjon a feje a saját hangulatváltozásai miatt, a roham biztosan elmúlik valamikor.
2. teszt. Rejtett gyengéink. Az enyémek: gyanakvás, különcség, hatásvadászat, tetszelgés, félénkség, pedantéria, passzív rezisztencia. (Megjegyzem van olyan a csoportban, akinek egyik se lett pozitív.)
3. teszt. Érzelmileg könnyen kezelhető? Többször tartják szeszélyesnek , mint hinné. Ha vidám, az egész világ felderül, de jaj, ha szomorú. Javaslatunk: szálljon magába!
4. teszt. Oroszlánok és bárányok. Fokozott agresszivitás, ambíció, feminitás - intuíció, középutas állat.
5. teszt. Frusztráció. Érzékeny, önérzetes, sértődékeny ember, aki kudarc esetén, akadály előtt dühödten toporzékol, gyermeteg módon durcássá válik. Közömbösebb, hűvös, reakcióit visszafogó ember. Produktív, megoldásokat kereső, hatékony.
6. teszt. Tud-e használni homályos információkat? Ha többen gondolkodnának Önhöz hasonlóan, toleránsabb lenne a világ.
7. teszt. A személyiség mozgatóerői. Magának való, zárkózott, hidegebben hagynak a barátok, a társas együttlét, önzés. Ellenállás erőszakos letörése, indulat, düh, közvetlen akaratérvényesítés. Vezérszerepre vágyó, törekvő ember, mások felett akar állni. Kissé exhibicionista. Hidegebb, közönbösebb, mások iránt kevesebb odaadást érző. Védekezés és támadás keveréke önigazoláshoz. Versengési, érvényesülési vágy, törekvés mások legyőzésére, akár kíméletlen vagy erkölcsileg vitatható eszközökkel is. Független akarat mindenáron való, akár erőszakos érvényesítése a társadalommal, szokásokkal, hagyományokkal szemben. A biztonság, gondoskodás igénye háttérbe szorul az önállóság, a teljesítmény, a saját szeményiség érvényre juttatásának igénye mögött. Magányra hajló, zárkózottabb, az emberek és az emberi kapcsolatok helyett inkább a tényekkel, tárgyakkal, elvont gondolatokkal törődő személyiséget jeleznek.

Ez a papírforma. Tényleg? Folyt. köv.

Önismeret

2007-04-21T11:09:00.000+01:00

Nyilván azért vagyok ellenséges a mentálhigiénés tréninggel szemben, mert rákényszerítenek, hogy szembenézzek önmagammal, és hogy mennyit ártok magamnak, és a környezetem mennyit árt nekem, de ezek a felismerések még többet ártanak nekem szerintem. Majd írok eq-teszt eredményeket. Már hivatalosan is agresszív és dominanciára törekvő vagyok. Most akkor meg kell változni, vagy el kell fogadni magam? Vagy csak nem kéne éjszakázni. (De kell :-)
Ja és hivatalosan is önreflexiós naplót kell írni, szóval a blogírás nem is akkora hülyeség.

-

2007-04-14T09:33:00.000+01:00

Nincsen is kedvem se írni de mit.
Pedig akartam sokat főzésről húsvétról alkalmassági vizsgáról de nettelen voltam most meg ihlettelen.
És bocs a madárszabadítóktól de nekem ez túl lassú és túl okos akar lenni és fű meg ég meg felirat de minek. Mindenki mindig ugyanazt mondja és én már hallottam ezeket és ez csak fél óra volt meg az öcsém aki már kötelező iskolában végigaludta. Ezért dupla sebesség ami ötszörös.
Fura dolog ez: sokszor tudom, hogy miért rajonganak valamiért emberek, bár engem akkor is kiráz tőle a hideg. Mintha valami nem stimmelne egy felsőbb, láthatatlan dimenzióban. Na ez most túl elvont lett. Szóval a kukac az alma magjában, amire esetleg csak egy csumánál lévő pici lyuk utal.

Állítsatok meg!

2007-04-03T13:59:00.000+01:00

Állást nekem, vagy valami, mert a végén valami elfuserált házikonyhasárkánytündérboszorkány leszek! Nem elég, hogy egy vicces kijelentésemből - miszerint ha már anyukám is itthon van, igazán megtaníthatna főzni - az lett, hogy most főzök (szerintem úgy gondolta, hogy most vagy soha), tegnap a laza Milka után egy könnyed szomszédba átmenős mosogatós-takarítós óra lett, és megittam a hűtőből a maradék sört, így azt az üveget is el lehetett mosni. Ez beteges, mert mosogatok és terigetek itthon is. Hol van a karrierista, aki halálra akarta keresni magát, a család szótól meg felfordult a gyomra?

Keresztút

2007-03-31T09:20:00.000+01:00

A vártnál jobban viseltem, bár elég dühösen indultam neki, legszívesebben el se mentem volna, de hát azt azért mégsem lehet. Aztán egész jól sikerült az állomásunk is szerintem.
Mindig rádöbbenek,hogy Mária milyen kemény nő volt, most megint rádöbbentett. Asszem Gabssy mondta az állomásukon, hogy a családtag elvesztésekor a saját szenvedésünkkel foglalkozunk, vagy valami ilyesmi. Nem omolhatott össze, mert ezzel Jézusnak okozott volna még több fájdalmat. Ott volt ez a nő, aki végignézi, hogy a szívének legkedvesebb végigszenvedi az utat, biztosan oda akart rohanni az összes pillanatban, hogy kitépje a keresztet a kezéből, hogy meggyógyítsa puszival a sebeket, megnyugtassa, mint egy kisgyereknél, hogy semmi baj, majd elmúlik, vitte volna a keresztet is, de nem bírta volna fizikailag. Ahogy Sillyénél van: Egy darabig egymás szemébe néztek... Ha Mária szemébe nézett volna, biztos nagyobb hálát látott volna, mert Jézus akkor már nem biztos, hogy teljesen érzékelte a terhe ideiglenes enyhülését. Kik álltak Mária mellett, akik visszatartották, hogy áttörjön a katonákon?
Úgy tűnik nem tudok a tömeggel sodródni. Mindig a szélén mentem, két állomás között is előre-hátra mentem, ide-oda csapódtam, nem igazán tudtam sokáig megmaradni senki mellett, kellett az az egy-két méter levegő körülöttem. És jó volt megtartani a ferenceseknél a keresztet és felnézni rá. Nem éreztem soknak, hogy négyen tartottunk, mintha a kereszt négy oldalát támasztottuk volna, a többiek hátulról támasztották. A kereszt ingott egy kicsit körbe, váltakozva helyeződött mindenkire egy kicsit több súly, mint a másik háromra, de ez a lényeg, hogy váltakozva, aztán a következő jött, vagyis könnyebb lett. Asszem az emberi kapcsolatok ezért is lettek kitalálva.
Az utolsó állomás idén is kimaradt, mint tavaly, ment a busz, de a feltámadásra még úgyis várni kell egy kicsit.

Most nem értem a DVD-felvevőt

2007-03-29T22:24:00.000+01:00

Egyrészt hosszú a neve. Na mindegy. Szóval békésen vissza akartam nézni a tegnap felvett orvossorozatot, erre a fájlnévnél a megszokott dátum, időtartam helyett, vagy amit éjfélen átívelő rögzítés esetén szokott írni: R-Sz....884 helyett ez állt: Szerelmi.........868. A közelében nem volt ilyen műsor, szóval valószínűleg a DVD-felvevő szerelmes lett Dr. House-ba, vagy a szomszédos öreg videóba, amivel nemrég összedugtam, úgy látszik az erősítőjét már unja.
Ó és tegnap a keddi rapid mise után a sör iránti vágyam is kielégítődött, csak kívánni kellett.
Holnap keresztút, előre rettegek, tavaly is végigvánszorogtam, most meg későbbi az állomásunk, tovább ki kellene bírni ép ésszel, inkább ágyban maradnék, mert nem fog menni. Túlságosan nem ér, hogy ami jó, az nagyon durván össze tud törni, és össze fog. Meg én is. Most minden a szakadék szélén táncol, mintha piszkálna, hogy látod, ilyen is lehetne az életed, de nem kapod meg.
Már megint túl depresszív voltam, a hangulatingadozásom felerősödött. Türelmem pedig fogytán. Szóval dalrészlet:
Mindig azt mondják, hogy legyek jó,
De mért mindig csak én, csak én legyek a jó?

Most nem értem Istent

2007-03-28T08:58:00.000+01:00

Ez nem kifakadás, hanem értetlenség. Persze nem szabad mindenhol jeleket látni, mert általában nincsenek, de Munkaügyi Központ nem kapcsolt, az e-mailem széttörve ment át nekik, az Internet lefagy, ha konkrét állásajánlatra kattintok a részletekért... Közben meg erre kell koncentrálnom, de ettől meg már nem küzdök szinte semmi másért, amit szeretnék. Már pár hónapja sodródom az eseményekkel, és kevésbé irányítok, ettől dalmódosítással: van az úgy, hogy lenni is jó, mondjuk csak lenni jó. Ja és prédikáció nyomán: Ki vagy te? - aha, de ki vagyok én?
Odaértem énekkarba - köszönhetően a gyorsított misének. Azért durva, hogy ilyet lehet kérni, akár paptól, akár zenésztársaktól. Bár nyilván eléggé megfélemlítem a fiúkat, Laci, amikor próbára élve külön szólt, hogy látom ugye, hogy pontos, Lóri, hogy szóljak, ha túl hangos, és nem figyel másokra, Peti, hogy igazam van a próba szükségességéről - remélem nem azért nem jött tegnap. :-) Korábban Istit is sértegettem, meg gyakorlatilag mindenkit. Pedig ki vagyok én, hogy én mondjam meg, mit tegyenek? Ja és tegnap dolgoztatnom kellett volna két kispapot, de viszonylag kedves hangulatban találtak, így megúszták egy óra ücsörgéssel.
Na most megyek ablakot pucolni a nagymamámhoz, aki most nincs otthon, ezért munka közben nem fog instruálni, hogy rosszul csinálom. Majd ha rájön.

1984

2007-03-26T21:22:00.000+01:00

Hát most el akartam menni filmklubba, de végül túl depresszívnek ítéltem a filmet (ja, a születési évem), így maradt a milka Andival és változó társakkal. Mintha ez lenne a legnagyobb rendszer az életemben. Nyaralhatnék Svájcban egy hetet, de amíg nem tudom, hogy mi van, addig nem tudom, de jelentkezni a héten kell (sóhaj).
Ma iwiw, régi kedves ismerős bejelölt, a fényképe helyén a 2-3 hónapos kisfia, aki szép. És nem az enyém. Ez akkor is beborítja az embert, ha egyébként tudja, hogy ez így jó, mert nem neki lett szánva. Na mindegy, de ennek kapcsán eszembe jutottak azok a fiúk, akik engem szerettek, és nem fordítva, és hogy én is fájdalmat és szenvedést okoztam ezeknek az embereknek. De jó tudni, hogy voltak, és talán lesznek is. Persze lassan találkozhatna a kereslet a kínálattal.

Harag

2007-03-26T10:40:00.000+01:00

Gyakorlok a jövő vasárnapi főbűnre, ami a filmben Brad Pitté volt. Önsajnáló. Mármint én. Nem szeretek ennyire lesüllyedni, de mintha mostanában levegő lennék. Úgy tűnik itt már tényleg nem kellek senkinek, még a nyári szabadtérizés se jött össze, mert a női szólamok túltelítődtek (kit érdekel, hogy eddig jó voltam, hogy esetleg a meghallgatáson néhány embert biztos vernék). Várost és életet kellene váltani. Kár. Már úgy megszoktam.

Megbuktam

2007-03-24T13:31:00.000+01:00

Életemben egyszer kaptam egyest, közgazdaságtanból feleltem, vagyis nem feleltem. Ha jól számolom, másfél hét múlva lesz hét éve.
De most csúcsot döntöttem, egy pszichológiai teszten kaptam nem választ. Vagyis, hogy nem passzolok a cég arculatába, ezért egy évig ne is jelentkezzek, majd akkor újra kitölthetem, hátha átlagos leszek addigra. Már az első képnél éreztem, hogy nem a saját, hanem a helyes válaszokat kellene beírnom, de gondoltam csak kicsit enyhítek a véleményemen. A gond, hogy nem indokolják meg, hogy mi nem tetszik bennem. A még nagyobb gond, hogy jelentkeztem egy mentálhigiénés gyorstalpalóra és két hét múlva alkalmassági vizsga lesz, írószert vinni kell. Hátha végképp kiderül, hogy reménytelenül szélsőséges vagyok.

A narancs is gyümölcs

2007-03-23T11:28:00.000+01:00

De akkor hogy nevezzem a Publish gomb színét?
Szóval a zavaros álmok megvannak, de csak azt szűröm le, hogy a WC-keresés mintájára valószínűleg akkor a legfáradtabb az ember, ha már az álmában is ágyat keres, hogy lefeküdhessen aludni, álmodni.
Az elmúlt napokban mintha régi eseményeket élnék újra, ha nem is szó szerint, de jellegében. És a rossz is jó lehet, ha nem lenne a jó miatt rögtön rossz is, mert hazugság.
Fárasztó a játék, és nem ér, mert élvezem. De ki akar folyton játékszer lenni?

Szedjünk ibolyááát...

2007-03-18T09:36:00.000+01:00

...Hol van itt az ibolya?

Ez egy másik dal részlete, és tényleg csak néhányat gereblyéztem ki a földből, egyébként is vadon nőtt. De a túlzásaimhoz időnként akad partner.
Pszichoszomatikus vagyok. Úgy ánblokk cuzámenn én. Ma megint orrdugulva ébredtem, a pici izomfájdalmat legalább tudom hova tenni. Szóval az agyamnak nincs motivációja az öngyógyításra. Ezért még egy dalrészlet:

A testem is fáj, a lelkem is fáj,
jó lenne ha lenne egy kicsi szünet már!
Kösz szépen!
Ez nem is olyan jó!

Egy dal

2007-03-16T18:10:00.000+01:00

Mert szeretem, s mert a refrént érzem mostanában, szóval van az úgy, hogy lenni sem jó...
Egyébként mért van az, hogy amikor már szinte jó, akkor a legrosszabb. Ja, mert szinte...

Dés László : Akarsz-e

Akarsz-e futni, arany éjszakába futni velem?
A földre bukni és az égre nézni fel?
Akarsz-e adni árva csillagoknak szép neveket?
S nevetve hagyni, hogy a szél sodorja el?

Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd?
És arra nem gondolni, hogy meddig is tart?
Akarsz-e rám találni őszbe rohanó üres vonaton?
Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?

Akarsz-e bújni, velem összebújni zord teleken?
És lángra gyúlni fázós, fehér reggelben.
A hóba írni édes titokból szőtt rejtjeleket,
Hogy szóra bírni más ne tudja senki sem.

Akarsz-e együtt ülni...

Van az úgy, hogy semmi sem jó.
És van az úgy, hogy lenni sem jó.
Hát gyere mondd, hogy akarod még!
És ezer év sem téphet szét.

Akarsz-e szánni, ha egyszer bánni kell a bűneidet?
Akarsz-e látni, ha lábam rossz utakra tért?
Az arcot látni, amivel megosztottad tükreidet.
Akarsz-e engem, aki csak ennyit ígért?

Akarsz-e együtt ülni...

Van az úgy...

Lányregény

2007-03-12T11:34:00.000+01:00

De előbb egy két nappal ezelőtti álom tömören:
WC-keresés (ez ugye általában a valós tünetek vetülete), mire találsz, valami mindig közbejön. Itt ki kellett tölteni egy többoldalas személyi kartont, majd ezután minden alkalommal egy kisebb WC-használati engedélyt. És ketten álltak előttem a sorban. Még jó hogy felébredtem.

Szóval újra Anne-t olvasok. Ez a második regényből van picit szerkesztve:

"A valóságban egy törött szív nem olyan borzalmas, mint a regényekben. Egy odvas fogra hasonlít. Időnként fáj, és néha álmatlan éjszakákat okoz, de két rossz időszak között az ember élvezi az életet, az álmokat, a visszhangot és a mogyorós süteményt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne...
Az élet nem hagyja, hogy elmerüljünk a nyomorúságban. Folyton azon töri magát, hogy jól érezzük magunkat... és ez sikerül is neki, még akkor is, ha mi elszántan igyekszünk boldogtalanok és romantikusak lenni."

Szóval hajrá élet!

One shot

2007-03-08T12:55:00.000+01:00

Mintha mostanában nem én irányítanék még véletlenül sem, csak sodródok, és folyton feldühítem magam mindenen, szóval elérkeztem a nem érdekel szintre. Mert tényleg nem az én dolgom (lenne). Semmi.
Ma álmomban csodagyerek lábát gyógyítgattam. Nem emlékszem pontosan, de valami nagy horderejű és cselekményű cucc volt.
Tegnap álmomban szokás szerint megmentettem a világot, most a rossz emberektől, de sajnos rámlőttek. Volt rajtam golyóállómellény, de még azt is valahogy keresztüllyukasztotta. Volt kimeneti nyílás is, megnéztem. Szívtájéki, bár annyira jól voltam, hogy azt hittem váll felé ment, de a lyuk nem. Aztán reggel igazából felébredtem és fájt. Fizikailag. Lehet, hogy a ketyegő mégsem tökéletes.

Tűz

2007-03-06T12:44:00.000+01:00

Hát csak lett még dobva egy hasáb a parázsra, bár vizes volt, mindenesetre nem sikerült kialudni. Maximum magamat a hétvégén. Nekem semmi extra, de lehet, hogy egyébként is gyakran elmegyek a semmibe, így egyszerűen nyugi volt, de a nyugi már nagyon kellett.
Azért vasárnapra még maradt egy álom:
Arckezelés, arcszépítés: tűzzel. Négy ember a négy lángon, csak óvatosan bánni az égetéssel, de akkor az egyik elszólja magát egy hétvégi programjáról, amiről nekem hazudott, és én a barátomnak gondoltam (nem ismertem a pácienseket igazából), igyekszem úgy tenni, mintha nem hallottam volna, de kizökkenek a ritmusból, és túl sokáig égetem mindet, elkezdek kapkodni, hogy helyrehozzam, végül másnap tényleg szép, friss arcbőrrel jelennek meg, de ez nem az a kicserélő javulás, amit a kezelés valójában hozna. Hmmm... Mintha a legjobban elégő ártatlannak Kaci feje lett volna.
Még mindig gyógyulóban és dekoncentráltan.

Tüsszögős

2007-02-28T10:36:00.000+01:00

Asszem nem csak a testem, de a lelkem is elfáradt, már megint. Úgyhogy főnix ellobban már megint, a lelkigyakorlaton hátha kikaparja magát a hamu alól. Energiahiányom van, nincs, ami táplálja a főnix lángját, az álmokban megnyugvás van, de aludni sem lehet mindig. Hapci

Lila

2007-02-27T10:31:00.000+01:00

Hát most csak a mindennapi életemmel kapcsolatos dolgokat álmodtam, például, hogy nem mentem el időben az antikváriumba, így a megrendelt képregényt visszaküldték, pedig szerintem még volt egy napom.
Most már tutira beteg vagyok, az egy hete tartó 6-fél 8 közti kelések megszűntek, háromnegyed 10-kor rúgtam ki magam az ágyból, ez egy 11 órás alvást jelent.
A lelkészséget meg biztos ami biztos felrobbantottam, mégis.
Kecskére káposztát, macskára egeret...